2023-ban nagy elhatározásra jutottunk. Úgy döntöttünk, hogy hátra hagyjuk a fővárost és elindulunk egy másik, számunkra ideális úton. Elhatározásból tett lett. Eladtuk a pesti házunkat és elkezdtük keresni a HÁZunkat. Ország több részén is néztünk, de valami még hiányzott. Egyszer csak szembe jött a hirdetés, Karakón eladó ingatlan. Hát ezt meg kell nézni. Környéken már többször jártunk, de ebbe a kicsiny faluban nem.
Ilcsi néni, a tulajdonos, nagyon kedvesen, szinte anyai gondoskodással fogadott. Igy nem csak a ház nagyon tetszett hanem, Ilcsi néni szeretete, kedvessége is. Egy pár hónap múlva már boldog tulajdonosai voltunk a háznak. Elkezdtük egy kicsit a saját ízlésünknek megfelelően átalakítani, felújítani. Majd megkezdődött a hosszas procedúra, bürokrácia útvesztőiben, de végre a kezünkben vehettük a minősítést és az engedélyt, a kettő csillagos minősítést.
Szállásadók lehettünk. KoSza Vendégház, Karakó Kossuth u. 46
Röviden így indult a mi kis vidéki életünk.
De miért éppen Karakó, Hát tekintsünk egy kicsit bele a múltba, jelenbe.
Karakó, Vas vármegyében, Celldömölk járásban található.
Körülbelül a 10. században itt folyt el, a Sümeg alatt erdő Marcal folyócska, de itt már egészen kiszélesedett és a Torna patakkal kibővülve, mocsaras, lápos területet hozott létre. Ezért évszázadokon keresztül járhatatlan, ingoványos volt a terület. Átkelni csak pár helyen lehetett, ahol volt híd vagy legalábbis töltés. Írások szerint, nagyerdőség volt itt, amelyek jó búvóhelyként szolgált az átkelőt védelmező katonáknak, később a törvényt szegőknek.
Dr. Zákonyi Ferenc által írt könyvben, A Dabrókai csárda címmel tett egy rövid említést az 1809-ben a Napóleoni háborúról. János főherceg, osztrák seregét üldözték a franciák és olasz csapatok. A magyar felkelőknek hála, az osztrák csapatokat, Karakónál nem tudták bekeríteni. A kimerült katonákat meg akarták semmisíteni, erre küldtek pár nemesi felkelőt, de a Marcal mocsaras vize miatt és az ottani sáncok mögött a pár átkelőhelyen elég nehéz volt a megközelítésük.
A legfontosabb átkelőhely Karakó volt, ezért itt volt a legnagyobb ellenállás és támadás is. Karakónál, nemesi felkelők lovassága és gyalogsága állott.
forrás:Wikipédia
István király ide és még három területre (Nagykeszi, Szegvár és Tüskevár) várispánságot hozott létre. Igy maradt egy fölvára a településnek.
A földvártól kissé délkeletre egy nagyobb méretű földvár, Szegvár árka található, melynek első okleveles említése 1156-ból származik és pusztulása a tatárjárás idejére tehető.
Karakó várából ennyi maradt (Ókarakó) - légi fotó
A karakói vár keletkezése Szegvár pusztulása utánra valószínűsíthető, mely elődjénél sokkal kisebb méretű, de összetettebb, külső és belső részre oszlik, ezért a kutatók szerint egy nemesi família és szolgaszemélyzete lakhatta.
A vár alatti Karakó község története szorosan összefonódott az itt épült várral. Még az 1700-as években is vámszedőhely volt, fontos településnek számított, egyes vélemények szerint rövid ideig mezőváros is volt. Jelentősége azonban a közeli Jánosháza felemelkedése miatt nagyrészt csökkent.
Az egykori vár és település jelentőségét mutatják a fennmaradt oklevelek is: 1277 december 20-án Karakón tartózkodott IV Henrik király is, aki itteni királyi táborában fogadta Henrik bán fiait.
A királyi birtokként ismert területet a XÍV század vége körül Zsigmond király, Irnosd fiának, Lászlónak adományozta. Később Somló várának birtokaihoz csatolták.
Birtokosai Kinizsi Pál és Magyar Benigna adományaként sokáig a Pálos szerzetesek voltak, először a vázsonykői, majd a pápai pálosok gazdálkodtak itt.
A pálosok a karakói birtokon már a 17, sz. végén komoly munkálatokat kezdtek. 1698-ban Molnár István nevű mesterrel újjáépítették a malmot. Az említett átkelő nyomai a mai napig megvannak. A 8-as útról Karakó irányába bekanyarodva jobb oldalt, ott állt a malom is.
A rendek feloszlatása után a Kamara felügyelte a birtokot.
A kővárak építésével Karakó vára jelentőségét fokozatosan elveszítette, de mint erősség egészen a XVII. századig létezett. 1552-ben Magyar Bálintés vitézei csatát vívtak itt a törökökkel, majd 1666-ig török hódoltság alá tartozott.
A levéltárban egy írásos anyagot lehet találni 1552-ből. Ezt az írásos részt is A Dabróka Csárda könyvben találtam, ami egy kicsit leírja az akkori török háborút Karakón.
„Itt vagyunk most Marcal mellett az réveken, jó lehet, hogy itt akarunk vala lenni, amíg Te Nagyságodtúl már tanuságunk lenne, de félelmes, mert Veszprém öt mérföld mihozzánk…itt mind meghódolt az szegény népés itt sehol oly erősséget nem tudunk, ahol megmaradhatnánk, ezért azt gondoltuk, hogy Szentgrót környül jó leszel lennünk, ez okáért az erőségghez közel leszünk. Más az, ha török valamely felé rabol, mindenfelé onnan elérkezünk. Továbbá ha Te Nagyságod akarata volna bocsátanánk ki valami kis csatát, 20 vagy 25 legént netalántán az isten adna valami szerencsét. Továbbá az urak népének hol adtam volt szállást, egy sem jöve oda, hanem csak a vármegye népe velünk vannak. Erről Te Nagyságodtól jó választ várok. Karakóban szent János fővételének ünnepén az Úr 1552. esztendejében Palonai Magyar Bálint”
1707-ben Bottyán János harcolt Karakónál a császári csapatokkal. Katonáival visszavonult a sáncok mögé, ágyúit az út töltésének irányítva gyalogságával itt foglalt állást. Biztos védelmet talált a sáncok mögött, mert a császáriak azokat megtámadni nem merték.
Később, 1809 július 10.-én Napóleon serege a karakói átkelőért folytatott küzdelemben megverte a nemesi felkelőket.
A karakói ütközetről.
A pesti lovascsapatok és a horvát gyalogosok a Marcal vize mögé húzódtak. Hunyadi ezredes, Kamond irányába vezényelte a katonaságot, hogy az ellenséget megállítsák az átkelőnél. Jánosházánál a sűrű erdő miatt sok tűz keletkezett a csatában, ami arra adott következtetni, hogy nagy a túlerő. Úgy gondolták, hogy Karakónál megpróbálnak áttörni. Ezért kértek erősítésként ágyukat. Persze nem érkezett meg időben. Karakó közepén folyt a harc. A Túlerő miatt kénytelenek voltak visszavonulni Erdődy Károly Dabróka majorja felé.
Sok katona, de leginkább az ellenség közül, elestek a csatában, a mocsaras terület miatt.
Ekkor János főherceg megáll a karakói sáncnál, segélyt nyújt a nemeseknek és folytatja a csatát Győr irányában.
Az 1848-as szabadsághatcban pedig a vasvári nemzetőrség tanyázott benne néhány hétig.
A Naoóleoni csatáról olvashatunk dr.Zákonyi Ferenc Dabrókai csárda című könyvében is.
Ez a kis szösszenet talán igazolja, hogy kicsi a bors, de erős mondásunk innen is eredeztethető lenne.
Karakó vára - egy középkori sáncvár maradványai, a községtől kb. 500 méterre délre, a Marcal folyó jobb partján találhatók.
1976-ban a területén végzett régészeti kutatások alkalmával, gazdasági szerszámok és nyílhegyek kerültek elő földjéből.
Sajnos 1976 évi feltárás óta nem történt vele semmi. Mező közepén fákkal körülvett maradványhoz kell egy kis fantázia, de ebben ez a szépJ.
Aki szeret geoládázni van egy rejtés ott.
A település önkormányzata előtt egy nagyon helyes falu makett található, amit Takács Szilvia szobrászművész 2009-ben készített el.
Szépen felújított tűzoltókocsi díszíti a tűzoltó szertárt.
A falu közepét díszíti, a Szent Mihály római katolikus templom, a Szent Mihály, ami nemrégiben esett át teljes felújításon
.A templom építését 1736-ban kezdték a pálosok, és, már 1737.09.29-én, a Szent Mihály tiszteletére épült templomban, P.Orosz Ferenc pápai prior celebrálta az első misét. A szentély és sekrestye tetőfedéséhez szükséges fákat a karakói és nyavaládi erdőből vágták ki.
1739-ben készítette Paumon János asztalosmester, a templom szószékét, gyóntatószékét és a sekrestyeberendezéseket.
A hajónál keskenyebb, egyenes záródású szentélyű templom tornya a homlokzat felett áll, abból csak a harangok szintjéből emelkedik ki. A szentély mellé építették a sekrestyét. A hajó és a szentély felett is csehsüvegboltozat látható. A berendezése rokokó, amelyet az egykori tüskevári pálos templomból szállítottak ide.
Templom előtt állítottak emléket az I és II. világháború hősi halottainak emlékére, amit Pongrácz Benedek atya áldotta meg.
Remélem egy kicsit felkeltettem az érdeklődést, hogy eljöjjenek és megnézzék ezt a kicsiny falut és bizom benne, hogy egyszer vendégként is üdvözölhetjük Önöket a KoSza Vendégházban, mert a vendégház ahol jó megszállni és a környéken kószálni.
Vendégházunk 3 szobából (Bagoly - 2 fő, Pillangó - 5 fő és Kakas - 2 fő), egy jól felszerelt közös konyhából és egy nagy kerttel áll a vendégeink rendelkezésére. Kertben egy 100 m2-nyi fedett terasz ad kényelmes pihenésnek, beszélgetésnek helyszínt. Lehet bográcsozni és grillezni is. Környékünkön nagyon sok jó minőségű termálvizes fürdő található, sok jó kirándulási lehetőség. De ezekről bővebben a következő írásokban.